Kedves Olvasó!
A félév során egy mikrotanítás megszervezése, és megtartása is feladatunk volt, ezért erről is szeretnék egy rövid beszámolót írni. Nem egyedül kellett ezt a feladatot elvégeznem, hanem az egyik csoporttársammal ketten csináltuk meg (az ő blogja ITT). Mivel ő földrajz és történelem szakos, én pedig angol és informatika szakos vagyok, így nehéz volt egy olyan témát találnunk, amibe mindkettőnk témáját bele tudjuk sűríteni. Azért végül sikerült, így néhány angliai műemlékről beszéltünk, ezek történelmi hátteréről, illetve néhány hozzájuk köthető angol szót tanítottunk meg a többieknek.
Maga a mikrotanítás úgy nézett ki, hogy egy prezentáció segítségével a társam elmondta a történelmi háttérét egy műemléknek, ezután én pedig megtanítottam a hozzá köthető szavakat. Három műemléket mutattunk be (Stonehenge, Tower, Westminster Abbey), és mind a háromnál ugyanezt a rendszert követtük. Ezután volt egy szókereső játék interaktív tábla segítségével (a tanult angol szavakból), amit végül nem fejeztünk be, mert túl sok időt vett volna el, de megosztottuk a többiekkel, hogy ha szeretnék meg tudják csinálni. Az óra végén pedig egy kahoot-ot játszottunk, amivel ellenőriztük a társaink megszerzett történelem tudását.
Összességében szerintem sikerült megvalósítanunk azt amit szerettünk volna, tehát át tudtuk adni a műemlékekhez kapcsolható történelmi ismereteket, és angol szavakkal is megismertettük a többieket. Tanulságként azt tudnám levonni, hogy érdemes más szakos tanároknak összefogniuk, és néha-néha összekapcsolniuk a saját tárgyaikat, így segítve a diákjaikat abban, hogy érzékeljék, hogy az egyes tantárgyak igenis kapcsolódnak.
Remélem hasznosnak találtad a bejegyzésemet, további szép napot!
2017. december 12., kedd
2017. december 10., vasárnap
Grafikus rendszerezés - szemléltetés
Kedves Olvasó!
Ebben a bejegyzésben a grafikus rendszerezésről lesz szó, és bemutatok két példát.
Az első példám az adatbáziskezelés bevezetésére alkalmazható, mivel ehhez a témához kapcsolódó fogalmakat gyűjtöttem össze egy szófelhőbe. De akár összefoglaláshoz is alkalmazhatjuk, mindkét esetben megkérdezhetjük a tanulókat, hogy szerintük melyik szó hogyan kapcsolódik a témához, az első esetben ezzel felmérhetjük a tanulók előzetes tudását, a második esetben pedig ellenőrizhetjük, hogy mennyi maradt meg bennük az anyaggal kapcsolatban. Ezt a szófelhőt a Wordart segítségével készítettem. Egy problémám volt, mégpedig az, hogy az ő és az ű betűt nem engedi az oldal, ezért rövid ö-t és ü-t kellett használnom.
A második példában a 21. század iskolájáról készítettem egy fogalomtérképet, elsősorban nem a külsőségekre koncentrálva (bár azok is megjelennek az IKT eszközöknél), hanem az új értékekre, kompetenciákra, problémákra. A Mindmup segítségével készítettem el, de mivel azt írták, hogy amennyiben nem regisztrálok a Mindmup Gold-ba, 6 hónap elteltével törlik a fogalomtérképemet, ezért lefotóztam a képernyőt, és így teszem közzé, azért, hogy hosszabb idő elteltével is látható lehessen. (Természetesen, ha oktatásban használnám az eredetit alkalmaznám, de mivel itt csak példaként, illetve a módszer szemléltetéseként teszem be, így úgy gondolom, hogy elfogadható ez a megoldás).
Remélem hasznosnak találtad a bejegyzésemet! További szép napot!
Ebben a bejegyzésben a grafikus rendszerezésről lesz szó, és bemutatok két példát.
Az első példám az adatbáziskezelés bevezetésére alkalmazható, mivel ehhez a témához kapcsolódó fogalmakat gyűjtöttem össze egy szófelhőbe. De akár összefoglaláshoz is alkalmazhatjuk, mindkét esetben megkérdezhetjük a tanulókat, hogy szerintük melyik szó hogyan kapcsolódik a témához, az első esetben ezzel felmérhetjük a tanulók előzetes tudását, a második esetben pedig ellenőrizhetjük, hogy mennyi maradt meg bennük az anyaggal kapcsolatban. Ezt a szófelhőt a Wordart segítségével készítettem. Egy problémám volt, mégpedig az, hogy az ő és az ű betűt nem engedi az oldal, ezért rövid ö-t és ü-t kellett használnom.
Digitális tananyagtárak az oktatásban
Kedves Olvasó!
A mostani bejegyzésben a digitális tananyagtárakról fogok írni, azon belül is főként a Sulinet Tudásbázisról. Szerintem ezzel a tananyagtárral már szinte mindenki találkozott, aki valaha is rákeresett valamilyen tananyag részre, én például rendszeresen ezen az oldalon kötöttem ki, amikor valamilyen matematikához kapcsolódó információban nem voltam biztos (a szakváltás előtt ez volt az egyik szakom, és még most is szoktam tanulókat korrepetálni ebből a tárgyból), és sokszor a segítségemre volt ez a portál. Azonban most inkább az "új" szakomhoz köthető részéről szeretnék írni, mert a Sulinet Tudásbázisnak az informatika tantárgyhoz is van anyaga, amit ezelőtt én sem ismertem.
Először is általánosságban írnék néhány szót erről a tananyagtárról. Rengeteg tantárgyhoz érhető el tudásanyag, szóval szinte minden tanárnak (és persze diáknak is) hasznára várhat. Sajnos idegennyelvekhez nem találtam ezen az oldalon anyagot, de található itt segítség fizikához, kémiához, történelemhez, sőt még ritkább tárgyakhoz is, mint például a rendészethez, vagy a könnyűiparhoz. Maguk a tananyagok sok esetben osztályok szerint vannak szétbontva, már ahol ez egyértelműen lehetséges. Ezeken belül vannak főtémák, majd altémák, így viszonylag könnyen találhatjuk meg a számunkra éppen szükséges anyagrészt.
Viszont most térjünk át az informatika tananyag részre, hiszen nekem ez az egyik tantárgyam, így ebben érdekeltebb vagyok, mint a többiben.
Itt is van évfolyamok szerinti bontás, elsőtől nyolcadik osztályig minden évfolyamra külön van egy-egy rész, kilencediktől tizenkettedik osztályig pedig egyben van egy rész, de ez indokolható, mivel például nekünk csak kilencedikben volt informatika óránk (bár akkor heti öt), és nem négy évre volt elosztva a tananyag. Az évfolyamokon belül témák vannak, azon belül pedig fogalmak, amikre ha rákattintunk a kapcsolódó tananyagra ugorhatunk. Összességében úgy gondolom, hogy érdemes átböngészni a Sulinet Tudásbázisát, mert sok hasznos információt találhatunk, és ha egy konkrét dolgot keresünk azt is viszonylag könnyedén elérhetjük.
Remélem, hogy találtál valamilyen hasznos információt a bejegyzésben, és azt is, hogy meghoztam a kedvedet ahhoz, hogy megnézd a Sulinet Tudásbázist!
A mostani bejegyzésben a digitális tananyagtárakról fogok írni, azon belül is főként a Sulinet Tudásbázisról. Szerintem ezzel a tananyagtárral már szinte mindenki találkozott, aki valaha is rákeresett valamilyen tananyag részre, én például rendszeresen ezen az oldalon kötöttem ki, amikor valamilyen matematikához kapcsolódó információban nem voltam biztos (a szakváltás előtt ez volt az egyik szakom, és még most is szoktam tanulókat korrepetálni ebből a tárgyból), és sokszor a segítségemre volt ez a portál. Azonban most inkább az "új" szakomhoz köthető részéről szeretnék írni, mert a Sulinet Tudásbázisnak az informatika tantárgyhoz is van anyaga, amit ezelőtt én sem ismertem.
Először is általánosságban írnék néhány szót erről a tananyagtárról. Rengeteg tantárgyhoz érhető el tudásanyag, szóval szinte minden tanárnak (és persze diáknak is) hasznára várhat. Sajnos idegennyelvekhez nem találtam ezen az oldalon anyagot, de található itt segítség fizikához, kémiához, történelemhez, sőt még ritkább tárgyakhoz is, mint például a rendészethez, vagy a könnyűiparhoz. Maguk a tananyagok sok esetben osztályok szerint vannak szétbontva, már ahol ez egyértelműen lehetséges. Ezeken belül vannak főtémák, majd altémák, így viszonylag könnyen találhatjuk meg a számunkra éppen szükséges anyagrészt.
Viszont most térjünk át az informatika tananyag részre, hiszen nekem ez az egyik tantárgyam, így ebben érdekeltebb vagyok, mint a többiben.
Remélem, hogy találtál valamilyen hasznos információt a bejegyzésben, és azt is, hogy meghoztam a kedvedet ahhoz, hogy megnézd a Sulinet Tudásbázist!
2017. december 7., csütörtök
Interaktív oktatási alkalmazások: DuoLingo
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben a DuoLingoról olvashatsz! Angol szakosként nagyon hasznosnak tartom ezt az alkalmazást, mivel a tanulók versenyezhetnek egymással, és ez ösztönözheti őket arra, hogy többet foglalkozzanak a DuoLingoval, és így ezzel együtt a nyelvtanulással.
A DuoLingo több nyelven elérhető, azonban sok nyelvnél kell egy közvetítő nyelv, mert még nem mindegyiknél érhető el a magyar változat. Szerencsére az angolul tanulóknak nem kell semmilyen közvetítő nyelvet igénybe venniük, mert van lehetőség a magyart beállítaniuk.
Az oktatás folyamatába leginkább talán kezdőknél lehet beleépíteni, mert meg tudjuk azt tenni, hogy a DuoLingo tematikája alapján haladunk a tanórán, majd házi feladatként (vagy pluszpontért) fel lehet adni az alkalmazással való gyakorlást!
Maga a DuoLingo úgy van felépítve, hogy témakörökre vannak osztva a különböző szintek,
és ezeken belül is kisebb szakaszokat teljesíthetünk.
Ami az egyéni gyakorlásnál jól jöhet, az az, hogy beállíthatjuk, hogy egy nap hány pont megszerzése a cél, és az alkalmazás minden nap emailt küld arról, ha még nem teljesítetted a "Napi cél"-t. Ez szerintem nagyon ösztönzi a nyelvtanulókat arra, hogy minden nap foglalkozzanak kicsit a nyelvvel.
Ezenkívül még számos jó tulajdonsága van a DuoLingo-nak, de én most már csak egyet szeretnék kiemelni, mégpedig azt, hogy (ahogyan a fenti képen látjuk) felfrissíthetjük az ismereteinket, ami azt jelenti, hogy régebben tanult szavakat, vagy nyelvtani szerkezeteket gyakorolhatunk újra, és így megelőzzük azt, hogy ezeket elfelejtsük.
Mindenképpen javaslom minden nyelvtanárnak, hogy ajánlja diákjainak a DuoLingot, és akár saját maga is próbálja ki, mert sosem árt a gyakorlás! (Nem kell végig mennünk a kezdő szinteken, mert kitölthetünk szintugró teszteket is)
Remélem hasznosnak találtad a mai bejegyzést! Hamarosan új témával érkezem!
A mai bejegyzésben a DuoLingoról olvashatsz! Angol szakosként nagyon hasznosnak tartom ezt az alkalmazást, mivel a tanulók versenyezhetnek egymással, és ez ösztönözheti őket arra, hogy többet foglalkozzanak a DuoLingoval, és így ezzel együtt a nyelvtanulással.
A DuoLingo több nyelven elérhető, azonban sok nyelvnél kell egy közvetítő nyelv, mert még nem mindegyiknél érhető el a magyar változat. Szerencsére az angolul tanulóknak nem kell semmilyen közvetítő nyelvet igénybe venniük, mert van lehetőség a magyart beállítaniuk.
Az oktatás folyamatába leginkább talán kezdőknél lehet beleépíteni, mert meg tudjuk azt tenni, hogy a DuoLingo tematikája alapján haladunk a tanórán, majd házi feladatként (vagy pluszpontért) fel lehet adni az alkalmazással való gyakorlást!
Maga a DuoLingo úgy van felépítve, hogy témakörökre vannak osztva a különböző szintek,
Ami az egyéni gyakorlásnál jól jöhet, az az, hogy beállíthatjuk, hogy egy nap hány pont megszerzése a cél, és az alkalmazás minden nap emailt küld arról, ha még nem teljesítetted a "Napi cél"-t. Ez szerintem nagyon ösztönzi a nyelvtanulókat arra, hogy minden nap foglalkozzanak kicsit a nyelvvel.
Mindenképpen javaslom minden nyelvtanárnak, hogy ajánlja diákjainak a DuoLingot, és akár saját maga is próbálja ki, mert sosem árt a gyakorlás! (Nem kell végig mennünk a kezdő szinteken, mert kitölthetünk szintugró teszteket is)
Remélem hasznosnak találtad a mai bejegyzést! Hamarosan új témával érkezem!
2017. november 23., csütörtök
Közösségi oldalak a tanulási folyamatban
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az egyes közösségi oldalak igenis használhatóak egyes tanítási folyamatokban. Most kiemelten a youtube-ról fogok írni, ami remekül használható informatika órán.
A mai bejegyzésben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az egyes közösségi oldalak igenis használhatóak egyes tanítási folyamatokban. Most kiemelten a youtube-ról fogok írni, ami remekül használható informatika órán.
A videószerkesztés egy olyan téma lehet az informatika oktatás során, mely sokak számára érdekes és hasznos lehet, ezért érdemes rá időt szakítani. Az alapok átvétele után kiadhatjuk feladatnak egy komplexebb, hosszabb videó szerkesztését (akár csoportban is végezhetik), melynek utolsó állomásaként fel kéne, hogy töltsék a kész videójukat a youtube-ra, hogy az osztály minden tagjának elérhetővé váljon. A youtube-ra való feltöltés kapcsán beszélhetünk a szerzői jogról is, mivel jó ha ezzel tisztában vannak, és a munkájukat is megkönnyíti, mert amennyiben szerzői joggal védett tartalmat tesznek föl a youtube-ra (pl.: háttérzene), akkor kellemetlen meglepetésként érheti őket, hogy le lesz tiltva a feltöltött tartalom (vagy egy része, pl.: a hangsáv).
Természetesen sok más közösségi portál a segítségünkre lehet a tanulási folyamatokban, és akár az is előfordulhat, hogy egyszerre több oldalt is felhasználunk (pl.: a youtube-ra feltöltött videó linkjét megosztjuk a közös facebookban, vagy a videó elemeit feltöltjük egy közös Google Drive-ba). Azt gondolom, hogy mindenképpen figyelembe kell vennünk azt, hogy ezek az oldalak léteznek, és hogy diákjaink ezeket rendszeresen használják és ismerik, így érdemes lehet bevonnunk őket az oktatás bizonyos részeibe!
Remélem találtál valami hasznosat, vagy érdekeset a bejegyzésben! Hamarosan új bejegyzés érkezik!
2017. november 14., kedd
Digitális kompetencia
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben a digitális kompetenciáról lesz szó!
Úgy gondolom, hogy angol-informatika szakosként, fontos feladatom lesz a digitális kompetencia fejlesztése a tanulóknál, mivel az informatika oktatás egyik leglényegesebb célja, hogy a diákokat megtanítsuk az IKT-s eszközök biztonságos, és hatékony használatára. Szerintem egy informatika órán minden egyes tevékenységnek fejlesztenie kell a digitális kompetenciát, és ezen tevékenységek során tudatosítanunk kell a diákokban, hogy mit miért csinálunk, és miért úgy ahogy.
Angol órán is lehet fejleszteni a diákok digitális kompetenciáját, amit azért is tartok fontosnak, mert azáltal, hogy nem csak informatika órán találkoznak az IKT-s eszközökkel, jobban tudatosul bennük az, hogy ezek valóban használhatóak, és megkönnyíthetik vele munkájukat, tanulmányaikat. Jó ötletnek tartom például a különböző projektek csoportban való elkészítését, melyek során több IKT-s eszközt használva tehetik érdekessé a kiselőadásaikat. Ezenfelül nagyon szeretem a különböző kvízkészítő alkalmazásokat (kahoot, socrative), mert ezeket bemutatva a diákokat ösztönözhetjük arra, hogy maguk is készítsenek hasonlóakat, például szorgalmi feladatként. Természetesen még számos egyéb módon felhasználhatjuk az IKT-s eszközöket, de azt gondolom, hogy minden ilyen esetben fel kell hívnunk a tanulók figyelmét az ilyen eszközök biztonságos, és etikus használatára, hogy valóban tudatosan tudják őket használni.
Végezetül pedig itt van egy videó a 21. századi készségekről. Sajnos maga a videó angol nyelvű, de szerintem nagyon jól bemutatja azokat a készségeket, amelyekre ebben a században tényleg szükségünk van, és mivel minden szó ki van írva, így akár egy szótár segítségével az is lefordíthatja, aki nem nagyon érti a nyelvet!
Remélem, hogy hasznosnak találtad a bejegyzést, nemsokára újra jelentkezem!
A mai bejegyzésben a digitális kompetenciáról lesz szó!
Úgy gondolom, hogy angol-informatika szakosként, fontos feladatom lesz a digitális kompetencia fejlesztése a tanulóknál, mivel az informatika oktatás egyik leglényegesebb célja, hogy a diákokat megtanítsuk az IKT-s eszközök biztonságos, és hatékony használatára. Szerintem egy informatika órán minden egyes tevékenységnek fejlesztenie kell a digitális kompetenciát, és ezen tevékenységek során tudatosítanunk kell a diákokban, hogy mit miért csinálunk, és miért úgy ahogy.
Angol órán is lehet fejleszteni a diákok digitális kompetenciáját, amit azért is tartok fontosnak, mert azáltal, hogy nem csak informatika órán találkoznak az IKT-s eszközökkel, jobban tudatosul bennük az, hogy ezek valóban használhatóak, és megkönnyíthetik vele munkájukat, tanulmányaikat. Jó ötletnek tartom például a különböző projektek csoportban való elkészítését, melyek során több IKT-s eszközt használva tehetik érdekessé a kiselőadásaikat. Ezenfelül nagyon szeretem a különböző kvízkészítő alkalmazásokat (kahoot, socrative), mert ezeket bemutatva a diákokat ösztönözhetjük arra, hogy maguk is készítsenek hasonlóakat, például szorgalmi feladatként. Természetesen még számos egyéb módon felhasználhatjuk az IKT-s eszközöket, de azt gondolom, hogy minden ilyen esetben fel kell hívnunk a tanulók figyelmét az ilyen eszközök biztonságos, és etikus használatára, hogy valóban tudatosan tudják őket használni.
Végezetül pedig itt van egy videó a 21. századi készségekről. Sajnos maga a videó angol nyelvű, de szerintem nagyon jól bemutatja azokat a készségeket, amelyekre ebben a században tényleg szükségünk van, és mivel minden szó ki van írva, így akár egy szótár segítségével az is lefordíthatja, aki nem nagyon érti a nyelvet!
Remélem, hogy hasznosnak találtad a bejegyzést, nemsokára újra jelentkezem!
2017. november 13., hétfő
PowToon
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben a PowToon nevű alkalmazásról fogok írni. Nagy elvárásaim voltak vele szemben, reméltem, hogy egy jó, könnyen használható alkalmazásról lesz szó. Azonban sajnos ez nem így van! Az oldal borzasztó lassú, és egy idő után be sem tölti a diákat, így lehetetlenné téve a szerkesztést.
Első próbálkozásomat itt hagytam abba, mivel hiába frissítettem az oldalt, hiába léptem be újra, nem tudtam továbbszerkeszteni:
Mint látható, oldalt ott vannak a diák, azonban amikor szeretnék rámenni, hogy szerkesszem, csupán az üres háttér látszik, és amint mondtam ezt sem frissítéssel, sem újra belépéssel nem lehet orvosolni.
Másodszorra már kicsit nagyobb szerencsével jártam (bár eléggé sok időbe telt, mivel az oldal továbbra is lassú), de sajnos benne maradt egy hiba, amit hiába vettem észre, javítani már nem tudtam, mert az oldal nem engedte, ennyi látszott a kész diából, így a szöveget sem tudtam javítani:
Végül azért elkészült a videóm, ami a some, az any és a no használatát mutatja be, példákkal. Kell hozzá már egy alapszintű nyelvtudás, és mivel annyira nem színes, inkább gimnazistáknak javasolnám óraeleji ismétlésként.
Összességében egy nagy csalódás számomra a program, maximum annak javaslom, akinek nagyon sok ideje van, de úgy gondolom, hogy ennyi időráfordítással egy másik, esetleg bonyolultabb programmal sokkal látványosabb eredményt lehet elérni.
Nemsokára új bejegyzés érkezik!
A mai bejegyzésben a PowToon nevű alkalmazásról fogok írni. Nagy elvárásaim voltak vele szemben, reméltem, hogy egy jó, könnyen használható alkalmazásról lesz szó. Azonban sajnos ez nem így van! Az oldal borzasztó lassú, és egy idő után be sem tölti a diákat, így lehetetlenné téve a szerkesztést.
Első próbálkozásomat itt hagytam abba, mivel hiába frissítettem az oldalt, hiába léptem be újra, nem tudtam továbbszerkeszteni:
Másodszorra már kicsit nagyobb szerencsével jártam (bár eléggé sok időbe telt, mivel az oldal továbbra is lassú), de sajnos benne maradt egy hiba, amit hiába vettem észre, javítani már nem tudtam, mert az oldal nem engedte, ennyi látszott a kész diából, így a szöveget sem tudtam javítani:
UPDATE: egy nap elteltével sem sikerült a hibát kijavítani, továbbra is ugyanúgy nem látszanak a dia elemei.
Összességében egy nagy csalódás számomra a program, maximum annak javaslom, akinek nagyon sok ideje van, de úgy gondolom, hogy ennyi időráfordítással egy másik, esetleg bonyolultabb programmal sokkal látványosabb eredményt lehet elérni.
Nemsokára új bejegyzés érkezik!
2017. november 3., péntek
Redmenta
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben egy feladatlapot hoztam neked, melyet a Redmenta nevű internetes alkalmazással készítettem el. Az alkalmazás gyors regisztráció után elérhető, így bárki számára használható.
Én egy ruhadarabok átismétlésére szolgáló feladatlapot készítettem, A2 és B1 közötti nyelvtudással rendelkező tanulók számára. Az évfolyamra nem adnék megkötést, mivel egyaránt jó lehet általános iskola felsőtagozatában, de akár gimnázium első vagy második évfolyamába is be lehet vinni. Elsősorban az előzetes tudás felmérésére szolgál ez a rövid teszt, de akár a szókincs megtanulását követően is alkalmazható ellenőrző feladatként! Alapvetően az alapdarabokat ismétli át a feladatlap, tehát azokat a ruhadarabokat, melyeket nagy valószínűséggel használ/hord minden tanuló az osztályban. A feladatsor végén található rövidebb kifejtős feladat azonban nem csak a szókincs használatára koncentrál, hanem az eddig megtanult nyelvtani részek használatára is ösztönzi a diákokat, ezért teljesen kezdő tanulók számára nem feltétlen alkalmas. A kitöltésre 15 perc áll rendelkezésre, de úgy gondolom, hogy ez bőven elegendő.
Itt található maga a feladatlap:
Remélem hasznosnak találtad a bejegyzést és/vagy a feladatlapot!
Hamarosan új bejegyzéssel jövök!
A mai bejegyzésben egy feladatlapot hoztam neked, melyet a Redmenta nevű internetes alkalmazással készítettem el. Az alkalmazás gyors regisztráció után elérhető, így bárki számára használható.
Én egy ruhadarabok átismétlésére szolgáló feladatlapot készítettem, A2 és B1 közötti nyelvtudással rendelkező tanulók számára. Az évfolyamra nem adnék megkötést, mivel egyaránt jó lehet általános iskola felsőtagozatában, de akár gimnázium első vagy második évfolyamába is be lehet vinni. Elsősorban az előzetes tudás felmérésére szolgál ez a rövid teszt, de akár a szókincs megtanulását követően is alkalmazható ellenőrző feladatként! Alapvetően az alapdarabokat ismétli át a feladatlap, tehát azokat a ruhadarabokat, melyeket nagy valószínűséggel használ/hord minden tanuló az osztályban. A feladatsor végén található rövidebb kifejtős feladat azonban nem csak a szókincs használatára koncentrál, hanem az eddig megtanult nyelvtani részek használatára is ösztönzi a diákokat, ezért teljesen kezdő tanulók számára nem feltétlen alkalmas. A kitöltésre 15 perc áll rendelkezésre, de úgy gondolom, hogy ez bőven elegendő.
Itt található maga a feladatlap:
Remélem hasznosnak találtad a bejegyzést és/vagy a feladatlapot!
Hamarosan új bejegyzéssel jövök!
2017. október 8., vasárnap
Webquest
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben röviden elmagyarázom a webquest fogalmát, majd egy általam készített példát meg is mutatok Neked!
A webquest technikának az a lényege, hogy a diákok a számítógépet (és egyéb forrásokat) használnak arra, hogy újabb ismereteket szerezzenek. A módszer úgy működik, hogy a tanár megalkotja magát a webquest felületet, mely alapján a diákok elkészíthetik projektmunkájukat. Legalább 7 szakasznak benne kell lennie a webquestben:
A mai bejegyzésben röviden elmagyarázom a webquest fogalmát, majd egy általam készített példát meg is mutatok Neked!
A webquest technikának az a lényege, hogy a diákok a számítógépet (és egyéb forrásokat) használnak arra, hogy újabb ismereteket szerezzenek. A módszer úgy működik, hogy a tanár megalkotja magát a webquest felületet, mely alapján a diákok elkészíthetik projektmunkájukat. Legalább 7 szakasznak benne kell lennie a webquestben:
1. Cím
2. Bevezetés
3. Feladat(ok)
4. Források
5. Folyamat
6. Értékelés
7. Összegzés
Mivel az angol az egyik szakom, így ehhez kapcsolódva készítettem egy példa-webquestet:
https://sites.google.com/site/englishspeakingcountries2017/
A feladat nagyjából B1 szinten álló tanulóknak készült, de magasabb szinten állóknak is érdekes feladat lehet, viszont általános iskolába nem nagyon vinném be, maximum nyolcadik osztályba, mert a kisebbeket talán nem köti le annyira ez a feladat.
A feladat nagyjából B1 szinten álló tanulóknak készült, de magasabb szinten állóknak is érdekes feladat lehet, viszont általános iskolába nem nagyon vinném be, maximum nyolcadik osztályba, mert a kisebbeket talán nem köti le annyira ez a feladat.
Remélem, hogy találtál valami hasznosat ebben a bejegyzésben is, és, hogy te is ki fogod próbálni a webquest-módszert!
Jövő héten újabb bejegyzéssel jelentkezem!
2017. október 3., kedd
Google Slides
Kedves Olvasó!
A mai bejegyzésben a Google Slides-ról (magyarul Google Diák) olvashatsz egy kicsit!
A Google-nak ezen alkalmazása tulajdonképpen egy ingyenesen használható prezentációkészítő. Több téma közül választhatunk, hogy színesebbé tegyük előadásunkat, és persze rengeteg betűtípus is rendelkezésünkre áll. Ezenkívül beágyazhatunk videókat, és animációkat is alkalmazhatunk.
De miért jobb ez, mint ha mondjuk Power Pointban készítjük el a prezentációnkat?
Elsősorban azért, mert ahogy már említettem, ingyenes, ami a Microsoft Office alkalmazásairól nem mondható el. Azonban ez nem tenné egyedivé a Google Slides-ot, mert számos olyan prezentációkészítőt találhatunk, amihez ingyen hozzá férhetünk, például a Libre Office-ét. Viszont a Google alkalmazásával készített diasorunkat bárhonnan elérhetjük, elég hozzá a Google fiókunk (meg természetesen internetre is szükségünk van), és nem csak, hogy megnézhetjük az elkészített prezentációnkat, hanem szerkeszthetjük is, és még újakat is létrehozhatunk bármikor, bárhonnan. És végül, ami egyedülállóvá teszi a Google Slide-ot, az az, hogy egyszerre többen is tudunk rajta dolgozni, így lehetővé válik a csapatmunka, anélkül, hogy a csapat tagjainak valóban egy helyen kéne lenniük. És persze az sem hátrány, hogy mentésre sincs szükségünk, mivel a Google minden módosítást automatikusan ment, és még a korábbi verziókat is meg tudjuk tekinteni, dátum szerint rendezve!
De mire lehet ezt az alkalmazást a tanári munka folyamán használni?
Ami kézenfekvő azt természetesen a prezentációk készítése, mellyel érdekesebbé tehetjük az óránkat. Azonban én azt hiszem, hogy van ennél jobb felhasználási módja is, mert kiadhatunk projektmunkákat, ami során csapatokat alkotunk, akiknek közösen kell elkészíteniük egy kiselőadást egy előre megadott vagy önállóan választott témában. Úgy gondolom, hogy ezt minden tantárgy tanítása során lehet használni, de mivel az én egyik szakom angol, szerintem annál kiemelten hasznos lehet, mert a prezentáció során a diákok használják a nyelvet, és mivel közösen tervezik meg az előadást, tudják javítani egymás hibáit, mielőtt élesben adnák elő. Természetesen hátrányai is lehetnek az alkalmazás használatának, mert vitákat szülhet az, hogy valaki esetleg kitörli a másik által írt gondolatot. Azt is hátránynak vehetjük, hogy nem személyesen találkoznak a feladatok elkészítése során, és így a valódi személyes kapcsolatok nem fejlődhetnek annyira.
Bejegyzésem zárasaként, itt van egy videó, mely segítségével elsajátíthatjuk a Google Diák kezelését:
Köszönöm, hogy elolvastad! Jövő héten ismételten jelentkezem!
A mai bejegyzésben a Google Slides-ról (magyarul Google Diák) olvashatsz egy kicsit!
A Google-nak ezen alkalmazása tulajdonképpen egy ingyenesen használható prezentációkészítő. Több téma közül választhatunk, hogy színesebbé tegyük előadásunkat, és persze rengeteg betűtípus is rendelkezésünkre áll. Ezenkívül beágyazhatunk videókat, és animációkat is alkalmazhatunk.
De miért jobb ez, mint ha mondjuk Power Pointban készítjük el a prezentációnkat?
Elsősorban azért, mert ahogy már említettem, ingyenes, ami a Microsoft Office alkalmazásairól nem mondható el. Azonban ez nem tenné egyedivé a Google Slides-ot, mert számos olyan prezentációkészítőt találhatunk, amihez ingyen hozzá férhetünk, például a Libre Office-ét. Viszont a Google alkalmazásával készített diasorunkat bárhonnan elérhetjük, elég hozzá a Google fiókunk (meg természetesen internetre is szükségünk van), és nem csak, hogy megnézhetjük az elkészített prezentációnkat, hanem szerkeszthetjük is, és még újakat is létrehozhatunk bármikor, bárhonnan. És végül, ami egyedülállóvá teszi a Google Slide-ot, az az, hogy egyszerre többen is tudunk rajta dolgozni, így lehetővé válik a csapatmunka, anélkül, hogy a csapat tagjainak valóban egy helyen kéne lenniük. És persze az sem hátrány, hogy mentésre sincs szükségünk, mivel a Google minden módosítást automatikusan ment, és még a korábbi verziókat is meg tudjuk tekinteni, dátum szerint rendezve!
De mire lehet ezt az alkalmazást a tanári munka folyamán használni?
Ami kézenfekvő azt természetesen a prezentációk készítése, mellyel érdekesebbé tehetjük az óránkat. Azonban én azt hiszem, hogy van ennél jobb felhasználási módja is, mert kiadhatunk projektmunkákat, ami során csapatokat alkotunk, akiknek közösen kell elkészíteniük egy kiselőadást egy előre megadott vagy önállóan választott témában. Úgy gondolom, hogy ezt minden tantárgy tanítása során lehet használni, de mivel az én egyik szakom angol, szerintem annál kiemelten hasznos lehet, mert a prezentáció során a diákok használják a nyelvet, és mivel közösen tervezik meg az előadást, tudják javítani egymás hibáit, mielőtt élesben adnák elő. Természetesen hátrányai is lehetnek az alkalmazás használatának, mert vitákat szülhet az, hogy valaki esetleg kitörli a másik által írt gondolatot. Azt is hátránynak vehetjük, hogy nem személyesen találkoznak a feladatok elkészítése során, és így a valódi személyes kapcsolatok nem fejlődhetnek annyira.
Bejegyzésem zárasaként, itt van egy videó, mely segítségével elsajátíthatjuk a Google Diák kezelését:
2017. szeptember 27., szerda
Tanítási filozófiám
Kedves Olvasó!
Amint a címből is láthatod ebben a bejegyzésben a tanítási filozófiámat szeretném veled megosztani! Mivel még csak harmadéves vagyok, még nincs túl sok tanítási tapasztalatom, de mivel viszonylag sokat korrepetálok, és korrepetáltam, ráadásul, mint diák elég sok tanárt láttam már, ezért már van néhány dolog, amit elmondhatok arról, hogy milyen is az én tanítási filozófiám!
Az első és legfontosabb dolog úgy gondolom, hogy minden tanárnál a megfelelő szakmai tudás. Amennyiben ez hiányzik, nem várhatjuk el, hogy a tanulóink tisztelettel nézzenek ránk, főleg, ha gyakran téves információt adunk át nekik. Természetesen nem arról van szó, hogy mindent tökéletesen kell tudnunk, ami a tárgyunkhoz kapcsolódik, de amennyiben valamit nem tudunk, képesnek kell arra lennünk, hogy ezt bevalljuk, és a legközelebbi alkalomra utána nézzünk, ezzel bővítve saját, és diákjaink tudását.
A második, de hasonlóan nagyon fontos tulajdonság, amivel egy pedagógusnak rendelkeznie kell az szerintem a következetesség. Azért tartom ezt fontosnak, mert ez nagy biztonságot adhat a tanulóknak, hiszen mindig tudják, hogy mire számíthatnak. Emlékszem, hogy én sem szerettem azokat a tanárokat, akiknél nem lehetett tudni, hogy mi jár a házi feladat-hiányért, mert volt, hogy valaki csak egy kis dorgálást kapott, míg más azonnal egy órai munka egyest. Úgy gondolom, hogy akkor vagyunk korrektek, és mi is akkor várhatjuk el ezt a korrektséget a tanítványainktól, ha a szabályokat a tanulási folyamat legelején tisztázzuk.
A harmadik, és ebben a bejegyzésben az utolsó pont, amire kitérnék, az a különböző diákok sajátosságainak figyelembe vétele. Ugyanis enélkül semmire sem megyünk, mert egyik tanuló sem ugyanolyan, és nem mindenkinek válik be egy adott módszer. Nekünk, mint (leendő) tanároknak minden esetben törekednünk kell arra, hogy megtaláljuk azt a stratégiát, amivel az egyes gyerekeket motiválni, és fejleszteni tudjuk, csak így lehetünk sikeresek, és elégedettek munkánkkal. Nyilvánvalóan ez cseppet sem könnyű feladat, de amennyiben hivatásunknak érezzük a tanítást, valószínűleg motiváltak leszünk arra, hogy újabb és újabb módszereket próbáljunk ki, mígnem a problémásnak mondott gyermek is elsajátítja azt a tudást, amire neki szüksége van.
Persze rengeteg más tulajdonság, ismeret, és képesség szükséges ahhoz, hogy jó tanárok legyünk, azonban úgy gondoltam, hogy ezeket emelném én most ki, mert ezeket tartom a legfontosabbnak!
Köszönöm, hogy elolvastad, a jövő héten újabb bejegyzéssel jelentkezem!
Amint a címből is láthatod ebben a bejegyzésben a tanítási filozófiámat szeretném veled megosztani! Mivel még csak harmadéves vagyok, még nincs túl sok tanítási tapasztalatom, de mivel viszonylag sokat korrepetálok, és korrepetáltam, ráadásul, mint diák elég sok tanárt láttam már, ezért már van néhány dolog, amit elmondhatok arról, hogy milyen is az én tanítási filozófiám!
Az első és legfontosabb dolog úgy gondolom, hogy minden tanárnál a megfelelő szakmai tudás. Amennyiben ez hiányzik, nem várhatjuk el, hogy a tanulóink tisztelettel nézzenek ránk, főleg, ha gyakran téves információt adunk át nekik. Természetesen nem arról van szó, hogy mindent tökéletesen kell tudnunk, ami a tárgyunkhoz kapcsolódik, de amennyiben valamit nem tudunk, képesnek kell arra lennünk, hogy ezt bevalljuk, és a legközelebbi alkalomra utána nézzünk, ezzel bővítve saját, és diákjaink tudását.
A második, de hasonlóan nagyon fontos tulajdonság, amivel egy pedagógusnak rendelkeznie kell az szerintem a következetesség. Azért tartom ezt fontosnak, mert ez nagy biztonságot adhat a tanulóknak, hiszen mindig tudják, hogy mire számíthatnak. Emlékszem, hogy én sem szerettem azokat a tanárokat, akiknél nem lehetett tudni, hogy mi jár a házi feladat-hiányért, mert volt, hogy valaki csak egy kis dorgálást kapott, míg más azonnal egy órai munka egyest. Úgy gondolom, hogy akkor vagyunk korrektek, és mi is akkor várhatjuk el ezt a korrektséget a tanítványainktól, ha a szabályokat a tanulási folyamat legelején tisztázzuk.
A harmadik, és ebben a bejegyzésben az utolsó pont, amire kitérnék, az a különböző diákok sajátosságainak figyelembe vétele. Ugyanis enélkül semmire sem megyünk, mert egyik tanuló sem ugyanolyan, és nem mindenkinek válik be egy adott módszer. Nekünk, mint (leendő) tanároknak minden esetben törekednünk kell arra, hogy megtaláljuk azt a stratégiát, amivel az egyes gyerekeket motiválni, és fejleszteni tudjuk, csak így lehetünk sikeresek, és elégedettek munkánkkal. Nyilvánvalóan ez cseppet sem könnyű feladat, de amennyiben hivatásunknak érezzük a tanítást, valószínűleg motiváltak leszünk arra, hogy újabb és újabb módszereket próbáljunk ki, mígnem a problémásnak mondott gyermek is elsajátítja azt a tudást, amire neki szüksége van.
Persze rengeteg más tulajdonság, ismeret, és képesség szükséges ahhoz, hogy jó tanárok legyünk, azonban úgy gondoltam, hogy ezeket emelném én most ki, mert ezeket tartom a legfontosabbnak!
Köszönöm, hogy elolvastad, a jövő héten újabb bejegyzéssel jelentkezem!
2017. szeptember 20., szerda
Bemutatkozás
Kedves Olvasó!
Pálos Ágnes vagyok, 22 éves, és az ELTE-n tanulok angol és informatika tanárszakon! Ezen a blogon olyan bejegyzéseket olvashattok majd, melyeket az egyik tantárgyamhoz (Korszerű tanári mesterség - IKT) kell elkészítenem! Kellemes olvasást kívánok!
Pálos Ágnes vagyok, 22 éves, és az ELTE-n tanulok angol és informatika tanárszakon! Ezen a blogon olyan bejegyzéseket olvashattok majd, melyeket az egyik tantárgyamhoz (Korszerű tanári mesterség - IKT) kell elkészítenem! Kellemes olvasást kívánok!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)